A hatvankettedik Lindaui Találkozó

1951 óta rendezik Lindauban, a Bodeni tó partján azokat a találkozókat, ahol a különböző tudományágakban Nobel-díjat kapott tudósok találkoznak fiatal kutatókkal, előadásokat tartanak nekik, műhelybeszélgetéseket, és a szünetekben, esti rendezvényeken kötetlenül beszélgetve cserélik ki gondolataikat.

Az egész rendezvénysorozat azzal indult, hogy két lindaui orvos, Karl Hein és Gustav Parade, megkereste (1950-ben) Lennart Bernadotte grófot azzal az ötlettel, hogy rendezzenek egy orvosi kongresszust, amelynek segítságável ki lehet szabadítani a német tudósokat a II. Világháborút követő elszigeteltségükből. Arra gondoltak, hogy Nobel-díjas tudósok részvétele számos nemzetközi szaktekintélyt odacsábíthat Lindauba. Bernadotte grófnak szerencsére jó kapcsolatai voltak a svéd királyi házal és a svéd Nobel-bizottsággal, miután az első Nobel-díjat 50 évvel korábban nagyapja V. Gusztáv, későbbi svéd király adta át. Ezzel egy egyedülálló találkozósorozat vette kezdetét.

Az első időkben csak a természettudományok képviselői talákoztak Lindauban, később a Kögazdasági Nobel-díj kitüntetettjei is bekapcsolódtak a találkozókba. Egy idő óta “szakosodtak” a találkozók, és minden évben csak egy tudományág képviselői, illetve a közgazdaság művelői találkoznak Lindauban a fiatalokkal.

Ebben az évben éppen a fizika volt a soron. 27 Nobel-díjas (nemcsak fizikus) találkozott 592 fiatal kutatóval, akik a világ minden tájáról érkeztek. A találkozó házigazdája Szingapúr volt.

Az előadók egyébként szabadon választhatják meg előadásuk témáját, amelyeket délelőtt adnak elő. Lehet ez a téma visszatekintés, éppen élvonalbeli kutatás, vagy egy jövőkép. Esetleg valami olyan, ami nem is vág eredeti kutatási területükbe. Például idén ilyen volt Ivar Giaver előadása (aki az alagút-effektus jelenségének szilárd anyagokban való kimutatásáért kapta a díjat Josephsonnal és Esakival együtt), amely a globális felmelegedésről szólt. Különön érdekességet jelentett, hogy éppen a lindaui találkozó alatt jelentették be a CERN-ben, hogy nagy valószínűséggel megtalálták a oly sokat keresett Higgs-bozont. Magát a CERN-beli sajtótájékoztatót is közvetítették itt az interneten, de utána ráadásul volt egy helyi sajtótájékoztató is, ahol a Lindauban tartókodó három, a témában szakértő Nobel-díjast lehetett a témával kapcsolatban kérdezni. David J. Gross, Carlo Rubbia és Martinus J. G. Veltman szívesen álltak rendelkezésre, tőlük nagyjából első kézből lehetett információkat és gondolatokat kapni a Higgs bozonnal kapcsolatban.

A fiatal kutatóknak egyébként egy globális versenyben kellett résztvenniük, itt nyerhették el a részvétel jogát. Számukra nagyon inspiráló környezetbe kerültek: nemcsak az előadásokat hallgathatták, hanem délutánonként workshopokon folytathattak eszmecserét a Nobel-díjasokkal, illetve a szünetekben és az esti eseményeken kötetlenül beszélgethettek a neves tudósokkal. Akik abszolút közvetlenül viselkedtek: a szünetekben, a kötetlen eseményeken mindenütt azt lehetett látni, hogy a Nobel-díjasok nemhogy nem egymással voltak elfoglalva, hanem mindegyikük köré számos fiatal gyűlt, és élénk beszélgetést folytattak.

Ami külön érdekes volt (bár kicsit azt kell mondani, hogy sajnos), hogy a délutáni foglalkozásokra, workshopokra be sem engedték az újságírókat, próbáltak a tudomány művelői maguk között maradni, s a tudósok a fiatal kutatókra koncentráltak, velük cserélték ki gondolataikat.

Érdekes volt még az egyik protokoll-előadás is, amelyet a szingapúri elnök, Tony Tan tartott, aki felvázolta, hogyan fejlődött a ottani társadalom tudománnyal-technikával kapcsolatos személete. Amikor 1965-ben szabaddá váltak, először a munka jelentette a társadalom alapját, munka-intenzív társadalmat építettek. Az 1980-as években alakultak át tőke-intenzívvé, majd később, a 90-es években egyre nagyobb mértékben kezdtek beruházni a kutatás-fejlesztésbe. A cél az volt, hogy technológia-intenzív társadalommá váljanak. Az évek során erőteljesen növelték a kutatás-fejlesztésbe befektetett összegeket, ez a gazdasági stratégiájuknak fontos része lett, mivel úgy gondolták és gondolják, hogy a kutatás-fejlesztés az innováció és az értékteremtés forrása. Mára Szingapúr tudás-intenzív, innovatív, vállalkozó gazdasággá alakult, a kutatás, innováció és vállalkozás az a hármas egység, amelybe egyre többet fektetnek be. Mára Szingapúrban jelentős kutatás-fejlesztési bázis alakult ki, a mikroelektronikától az immunológiáig. Az itteni világszínvonalú egyetemeken is komoly kutatómunka folyik. A kutatókat pedig a világ minden tájáról toborozzák. És nemcsak a már befutott kutatókat, hanem ösztöndíjakkal, mentor-programokkal igyekeznek odacsábítani a fiatal tehetségeket is. (Mellesleg éppen most jelent meg, hogy a Világbank legújabb Doing Business című éves felmérése szerint ma Szingapúrban a legkönnyebb üzletbe, vállalkozásba fogni.)

A reggelek egyébként science breakfasttel kezdődtek mindennap, de ide is csak a hivatalosak mehettek el. Volt itt téma a kvantum-technológia, a lehetőségek tágítása új gondolatokkal, az elektromosenergia-termelés jövője, vagy éppen a fizika szerepe az orvostudományban – nevezetesen a rákkutatásban.

Érdekes volt figyelni egyes előadások utóéletét is. A már említett Ivar Giaver például a globális felmelegedésről beszélt, annak “különös esetéről”. Előadásában bemutatta, hogy a Föld átlaghőmérséklete 150 év alatt mindössze 0,8 fokot emelkedett, ami meglepően stabil rendszerre utal. Előadásának bevezetésében azonban elmondta, hogy igazából csak azért kedett a témával foglalkozni, mert felkérték résztvevőnek egy erről szóló kerekasztal-beszélgetésben. (Érdekességként: Giaver előadása előtt Paul Crutzen és Mario Molina is éppen az ellenkezőjéről tartottak előadást.) Nem sokkal a Lindau-meeting befejezése után azonban megjelent egy hosszú elemzés a scepticalscience weboldalon , ahol hosszú elemzésben kritizálják állításait (az előadás megnézhető a lindaui médiatékában.

Ez a bizonyos médiatéka érdemes egyébként a böngészésre, hiszen nagyon sok év anyaga megtekinthető itt, és az előadások változatos tematikája nagyon sok érdekességet rejt.

Egyed László

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s