Az év ismeretterjesztő tudósai 2010-2011

A Tudományos Újságírók Klubja 1996 óta adja át “Az év ismeretterjesztő tudósa” díjat a tagság döntése alapján. Az elismerést azok kaphatják, akik magas színvonalú, széles körben elismert tudományos, szakmai tevékenységük mellett elkötelezetten és hatékonyan veszik ki részüket a tudomány eredményeinek és a mögötte álló emberi teljesítménynek a társadalommal való megismertetéséből. A díjat a korábbi években Simonyi Károly, Csányi Vilmos, R. Várkonyi Ágnes, Falus András, Marx György, Csermely Péter, Vekerdi László, Vámos Tibor, Freund Tamás, Lukács Béla és Kordos László kapta.

2010-re és 2011-re vonatkozó elismeréseket rendhagyó módon két kutató házaspár, Illés Erzsébet és Almár Iván valamint Hargittai Magdolna és Hargittai István kapta. A díjat a TÚK 2011. december 12-ei ünnepi ülésén vehették át a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában.
20111212_01
Ez alkalommal először kisbolygót neveztek el a díjazottakról. A TÚK javaslatát a felfedező, Sárneczky Krisztián csillagász nyújtotta be a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes bizottságához, és néhány nappal a rendezvény előtt fogadtak el hivatalosan.
20111212_02
Az ünnepi ülésen szép számban megjelent hallgatóságot Dürr János a TÚK elnöke és Hajdú Ferenc főtitkár köszöntötte. Vizi E. Szilveszter, a TIT elnöke beszédében kiemelte, hogy amióta létezik tudomány, azóta van ismeretterjesztés is. A tudomány legújabb eredményeit megosztani másokkal a kutatás ethoszához tartozik, Magyarországon ennek a tevékenységnek komoly tradíciói vannak, hiszen 170 évvel ezelőtt, amikor Bugát Pál vezetésével megalakult a TIT, az volt a cél, hogy a tudomány eredményeit, a friss és érdekes ismereteket mindenki számára közérthető szinten és magyar nyelven tegyék közzé. Az MTA volt elnöke a díjazott házaspárokról elmondta: közösen művelik a tudományt, terjesztik az igét, úgy, hogy ha valaki meghallgatja előadásaikat, elolvassa könyveiket, maga is kedvet kap a tudományhoz.
20111212_03
A díjakat Dürr János és Vizi E. Szilveszter adta át, a laudációkat Dürr János és Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője olvasta fel.

A díjazottak közül Almár Iván és Hargittai István is kiemelte a TÚK alapítójának, Simonffy Gézának nevét és szerepét, hiszen mindkettőjüket Simonffy Géza vitte be a Rádióba és a Rádiólexikonba, hogy meséljenek a friss tudományos eredményekről.

A program második felében Sárneczky Krisztián csillagász a kisbolygók kutatásáról és a díjazottak kisbolygóiról beszélt.

A program végén Dürr János és Vizi E. Szilveszter aláírta a két szervezet együttműködésének meghosszabbításáról szóló szerződést
20111212_10

Laudációk

Illés Erzsébet és Almár Iván csillagászok már az ötvenes évektől részt vesznek az ismeretterjesztésben. Tudományos igénnyel hazánkban elsőként Almár Iván foglalkozott asztronautikával és az új tudomány népszerűsítésével a sajtóban, rádióban. Nevéhez fűződött a műholdak átvonulásait optikailag figyelő magyar állomáshálózatot megszervezése. Később alapítója és első vezetője volt a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumnak, majd igazgatóhelyettese az Akadémia – utóbb Konkoly Thege Miklós nevét viselő – csillagdájának.

Illés Erzsébet is tagja volt annak a csillagász-csoportnak, amelynek tevékenységével megkezdődött Magyarországon az űreszközök alkalmazásával történő űrkutatás. Ő használt elsőként hazánkban számítógépet űrkutatási és csillagászati adatok feldolgozására.

Almár Iván könyveiből ismertük meg, hogy Mi dolgunk a világűrben?, milyen A SETI szépsége, s ha jövőről beszélünk, akkor világűrről kell beszélnünk.

Illés Erzsébet csillagászati, planetológiai témájú ismeretterjesztő cikkei a Csillagászati Évkönyvben, a Fizikai Évkönyv köteteiben, valamint a Magyar Tudomány, a Természet Világa, az Élet és Tudomány, és több más folyóiratban jelentek meg.

Hargittai Magdolna és Hargittai István jelölése és díjazása újabb “szimmetriaelem” a két neves akadémikus tudomány-népszerűsítő életművében. A házaspárnak nemcsak az otthona közös, hanem a munkahelye, az érdeklődési területe, számos szakmai és ismeretterjesztő írása, könyve, sőt a Széchenyi-díja is. A szimmetria – mint a gondolkodás tárgya – különösen fontos helyet tölt be a munkájukban. A nagyközönség figyelmét is a leginkább a Szimmetriák a felfedezésben, Képes szimmetria, Spiral symmetry, Fivefold symmetry című könyveikkel keltették fel. Úgy gondolják, hogy a szimmetria a természet- és a humán tudományok közötti hídként is felfogható, vizsgálható.

Tudomány-népszerűsítő munkájukat korábban a Chemical Intelligencer című folyóirat foglalta keretbe, amelynek Hargittai István alapító főszerkesztője volt. A Chemical Intelligencerre épült a hatkötetes Candid science (Őszinte tudomány) interjúsorozat. Még Nobel-díjasok is számon tartják, ki került bele… Hargittai István azóta újabb, nagyon sikeres és tudománytörténeti szempontból is fontos könyveket írt. A Széchenyi-díjas házaspár állandó szerzője a Magyar Tudománynak, a Fizikai Szemlének és a Természet Világának.

A díjazottak oklevelei és a róluk elnevezett kisbolygók képei

Az átadón készített fotók itt tekinthetők meg.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s