Budapesti tanácskozás az európai felsőoktatás jövőképéről

A felsőoktatás forrongó átalakulása egyaránt érinti a nagy nemzetközi és a kisebb helyi, regionális oktatási struktúrákat, tanárokat, a hallgatók motivációjának ingadozását valamint a brüsszeli és tagországbeli gazdasági-politikai célok érvényesítését. A tudományos együttműködést elősegítő brüsszeli központú Academic Cooperation Association (ACA) és a magyar Tempus Közalapítvány 2016. november 20-22-én Budapesten tartotta ezévi konferenciáját „UniverCities: Higher education institutions and their habitat” témakörben.

Bernd Wächter az ACA igazgatója és Nemeslaki András a Tempus elnöke a TÚK kérdéseire elmondta, hogy az ACA egymással hálózati kapcsolaton alapuló szervezete nem az EU apparátus része, de annak döntéseire erős hatással vannak, így a hazai tudásközpontok kialakítására és pályázati lehetőségeire is.

dsc_3326-001

Liviu Matei, a Central European University (CEU) rektora

Minden egyetem törekszik a nemzetköziségre. A hallgatók és az oktatók, valamint a munkába állóknak mindez közös érdeke. Sijbolt Noorda, az ACA elnöke emlékeztetett arra, hogy a népek és kultúrák nem csak az egyetemeken, hanem a családokban, munkahelyeken, sőt az autóbusz utasai között is már régóta együvé tartoznak. Liviu Matei a Közép-európai Egyetem vezetője hangsúlyozta, hogy a CEU-t 1991-ben kifejezetten nemzetközi céllal alapították. Jelenleg 1400 hallgatójuk van, míg a klasszikus egyetemeken fordított a folyamat, az egyetemek külföldi hallgatókkal tágítják oktatási skálájukat és gazdasági helyzetüket. A new yorki Nemzetközi Oktatási Intézet alelnöke Mark Lazar megemlítette, hogy a város szuperegyetemein (NYU’S, Columbia, CLUNY) jelenleg 773 magyar tanul, bár ez a szám korábban ezernél is több volt.

dsc_3278

Sijbolt Noora, Az Academic Cooperation Association (ACA) elnöke

A konferencia egyik fő témája az egyetemi oktatási környezet (habitat) igényének újragondolása volt. Az egyetemeket gazdasági és politikai szempontból olyanok, mint az óceánok mélyéből feltörő, az elemi erőt, az élni akarást és a gyarapodást jelentő, a lávát, forró gázokat „hot spotoknak”. A felsőoktatási környezet lényegi része az autonómia, a függetlenség, ami nélkül nincs fejlődés, továbblépés. Mindezek ellenére brüsszelnek kidolgozott, és állandó megújításra szoruló európai felsőoktatási elvei vannak. Ennek a gondolatnak egyik érdekes eleme, miszerint „nem az a legfontosabb, hogy a hallgató mit akar tanulni, hanem az, hogy az oktatást követően tud-e a megszerzett ismeretekkel élni”. A felsőoktatás célját napjainkban már nem csak a hallgatók motiváltsága, hanem a kimeneti rendszer irányított hasznossága is – hangsúlyozta többek között Margie Waters asszony, – aki a brüsszeli felsőoktatási és kultúrális politikáért felelős vezető-helyettes.
Külön kérdéscsoport a világot átfogó szuperegyetemektől kezdve a regionális kisegyetemek átalakuló szerepe. Minden felsőoktatási intézmény különböző megoldásokkal keresi fejlesztési lehetőségeit. A kis- és regionális egyetemek valamely szakterületük erős gazdasági és városukban betöltött szerepük erősítésére, az innováció fejlesztésére és a széles körű együttműködésekre törekszik.

Kordos László tudósítása, Mészáros Ildikó fotóival

Borítókép: Nemeslaki András (balra), a Tempus Közalapítvány elnöke és Bernd Wächter az ACA igazgatója

Advertisements