Műtéti eljárások sorát forradalmasíthatja a mérnökök és orvosok közös munkája

Az orvosi-mérnöki szemléletet és módszertant ötvöző, mind a páciensek, mind az egészségügyi személyzet életét megkönnyítő műtéti eljárásokon dolgozik az újfajta mellkaskorrekciós műtét létrehozásában kulcsszerepet játszó, 3D tervezőkből, mérnökökből és orvosokból álló pécsi munkacsoport. A PTE 3D Központ klinikai munkacsoportját vezető Gasz Balázs szívsebésszel az újfajta megközelítésben rejlő óriási lehetőségekről készült interjú – közölte a tuk.hu-val a Pécsi Tudományegyetem.

Az eljárás sikere mellett a beavatkozást lehetővé tévő koncepciót, és az ebben rejlő lehetőségeket tartja az egyik legfontosabb fegyverténynek Gasz Balázs a Pécsett kidolgozott, és már több alkalommal végrehajtott újszerű mellkaskorrekciós műtét kapcsán. A Szántó Zalán mellkassebész vezetésével megvalósult újfajta műtéti eljárás lényege, hogy a tölcsérmellkassal élő páciensek mellkasába teljesen személyre szabott protézist építenek be, amely egyrészt markánsan, harmadával lerövidíti a műtéti eljárást, és ezáltal csökkenti a potenciális szövődmények esélyét, másrészt a gondos mérnöki tervezés és kivitelezés a hibalehetőségeket is minimalizálja. Mindehhez alapjaitól kellett újragondolni a műtéti eljárást, és egymástól távolinak tűnő szakterületek között kellett összhangot teremteni.

„Elsőre hihetetlen, hogy a hagyományos módon végrehajtott műtétek esetében tényleg szemmértékkel történik a beültetendő lemez meghajlítása. Zalánnal régóta beszélgettünk arról, hogyan lehetne ez kiszámíthatóbbá, pontosabbá és ennek megfelelően biztonságosabbá tenni. Kerestük az újabb és újabb technikai lehetőségeket és most jutottunk el oda, hogy ez most már valóban precíz és betegre tervezhető” – idézi fel a munka kezdetét Gasz Balázs. A probléma megoldása során pedig nemcsak a konkrét beavatkozásra sikerült új megoldást találni, hanem hasonló újítások sorát lehetővé tévő koncepciót dolgoztak ki.

„Számomra a legfontosabb eredmény maga a koncepció, azaz, hogy hogy egyénre, a betegre szabottan tudjuk ezt a lemezt nagyon precízen előre megtervezni és előállítani. Ennek folyományaként pedig a radiológus, a mellkassebész, a 3D tervező és mérnök részvételével olyan diskurzust hoztunk létre, ami mélyebb összefüggéseiben is vizsgálja, mi történik, mit csinálunk. Mindez egy sokszereplős folyamatot jelent, ahol a kiindulópont a radiológiáról kapott CT felvétel. A radiológián már tudják, mire van szükségünk, milyen protokollok alapján készítsék a képet, amivel mi jól tudunk majd dolgozni – ez a többes szám a PTE 3D Központot (PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ) jelenti. A CT felvételt aztán különféle szoftverekkel vesszük kezelésbe – ezeket egyébként eredetileg otthon próbálgattuk ki, hiszen ez a munka mindannyiunknál hobbiként indult eredetileg. A 3D Központ újabb lehetőséget jelentett, hiszen itt tudtunk célirányosan szoftvereket beszerezni. Ezek arra kellenek, hogy a CT által készített „szeletekből” rekonstruáljuk térben a mellkast és különböző algoritmusokkal modellezzük aztán a működését. Itt konkrétan egy lemezt hajlítottunk – virtuálisan – a mellkas vonalának megfelelően, de sokféle ehhez nagyon hasonló modellezést végeztünk már más protézisekhez.”

Az újfajta megközelítés és a technológiai áttörések kombinációja pedig az egész sebészetet átalakíthatja, beavatkozások egész sorát téve rövidebbé, kisebb kockázatúvá és költséghatékonyabbá. A sikeres kooperációkon edződött munkacsoport pedig folyamatosan új lehetőségek után kutat.

„Ha műtéti eljárás hatékonyságnövelésről vagy műtéti idő csökkentésről beszélünk, akkor az ortopédia, a trauma, a szívsebészet, érsebészet, fül- orr- gégészet, idegsebészet területén is rengeteg lehetőséget látok, ahol hasonló eljárások történhetnének nap mint nap, az adott betegre személyre szabott módon, egyfajta műtéti eljárási sztenderdként megközelíthető problémákra. Szívsebészetnél például az idő különösen kritikus tényező, de más területeken is teljesen új dimenziók nyíltak és nyílnak előttünk.” A teljes interjú az alábbi linken érhető el.