Magyar Örökség-díjas a Magyar Természettudományi Társulat

A Magyar Örökség és Európa Egyesület nívós elismeréséről szóló oklevelet a Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnöke, Tardy János vette át 2021. szeptember 25-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A laudációt Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója – a TÚK tagja – tartotta a 180 éve alapított társulat példaértékű tevékenységéről. A Magyar Természettudományi Társulat mellett szintén a díjazottak között van a Tudományos Újságírók Klubjának tagja, Kovács Sándor is.

Magyar Örökség-díj

Laudáció a Magyar Természettudományi Társulat elismeréseként

Európa népei a napóleoni háborúk pusztításaitól  szenvedtek,  a csatatereken emberek ezrei haltak meg, amikor  1802-ben  Kitaibel Pál botanikus néhány társával egy természettudományi társaság létrehozásának gondolatát  vetette fel. Az idők akkor nem kedveztek a terv megvalósításának, de az eszme nem enyészett el.

Csaknem négy évtized telt el, amikor 1841-ben Pest-Budán Bugát Pál felhívására megalakult a Magyar Természettudományi Társulat.

A magyar természettudósok – az orvosokkal együtt –  olyan heroikus küldetést teljesítenek hazánk természeti értékei és a  természettudományok legújabb eredményei  megismertetése érdekében,  a legifjabb nemzedékek szellemi eszmélése és érdeklődésének kiteljesítése  terén, mely nemzetközi rangot és tekintélyt ad  a jelenben és a jövőben egyaránt.

Az 1841-es alapítólevél szellemisége a mai napig érvényes. A világ egyik legrégebbi tudományos ismeretterjesztő társaságának célkitűzései ma sem vesztették el időszerűségüket. A jeles elődök – Kubinyi Ágoston, Herman Ottó, Bíró Lajos, Hőgyes Endre, Xantus János, Bay Zoltán, Eötvös Loránd, Szily Kálmán, Kövesligethy Radó, Hunfalvy János, Lóczy Lajos – a biológia, a kémia, a fizika, az orvostudomány, a csillagászat és a földtudományok területén világhírnévre tettek szert. Nevük méltán válhatott fogalommá.  Iskolák, egyetemek, közintézmények vették fel nevüket, így tisztelegve emléküknek.

A műszaki tudományok képviselői  erősítették a  Társulat szerepét és jelentőségét. A Szily Kálmán ösztönözte reformok, a magas színvonalú kiadványok olyan tudományos fórumot  jelentettek, mely a mai napig példaértékű.

A Társulat sikeresen túlélt számos történelmi kataklizmát, bár tevékenységének 1953-as korlátozása, vagyonának és nevének elvesztése nem kis megpróbáltatást jelentett. A gyorsan változó idők sodrában akadtak, akik nem láttak jövőt, s úgy vélekedtek, ez a tevékenység már végérvényesen a múlté.

Az 1950-es években a párthatalmi döntés balvélekedése vált uralkodóvá, de aztán megváltozott a világ.  A későbbi idők  igazolták, hogy az önkényes,  diktatórikus döntések nem lehetnek örökérvényűek, mert a természet törvényei megerőszakolhatatlanok. 1990-től lassan, fokozatosan sikerült ismét életre kelni, s elindulni egy nehéz, göröngyös, de előre és felfelé  vezető, egyenes úton.

Az útirány kijelölésében a kilencvenes években fontos szerepe volt a geológus Dank Viktor és a kémikus Beck Mihály professzoroknak.

A rendszerváltás után megújult és új feladatokat  vállaló Társulat fontos szerepet játszik a Kárpát-medence természeti, kulturális és szellemi örökségeinek feltárásában, megóvásában és megismertetésében, a tehetséges, magyar anyanyelvű diákok és tanárok összetartásában, tehetséggondozásában.

A Kárpát-medence  hazai és  határokon túli magyar diákjainak nagyszerű, ösztönző  lehetőségeket adnak a Herman Ottó biológia-, a Hevesy György kémia-, a Teleki Pál földrajz-földtan és a Kindler-Láng fenntarthatósági tanulmányi versenyek. E szellemi megmérettetésekben  az elmúlt három évtizedben diákok ezrei mérhették össze tudásukat és kaphattak bíztató útravalót  jövőbeli hivatásukhoz. A természettudományok nagyjai emlékének  és szellemiségének  fenntartásán túl, a jövő hatékony formálása is része a Társulat tevékenységének. A szellemi-lelki összetartozást, a nemzeti identitást, az élethivatásra való felkészülést, a teljesebb és szebb emberi életet  erősítik  ezek a  tanulmányi versenyek. A legeredményesebbek számára életre hívott, évente más-más magyarlakta vidéken megrendezett egy hetes Tehetségtáborok alkalmat adnak a Kárpát-medence természeti és táji értékeinek, szellemi örökségének és történelmi emlékeinek  alapos megismerésére. Közelebb kerülhetnek a tudományhoz és egymáshoz  a tanulók, akik –  tanáraikkal együtt – életre szóló élményekben részesülnek a versenyek során.

Nagyrabecsülés  illeti a lelkes, szorgalmas diákokat, a szervezőket, a  felkészítő  tanárokat, s mindazon intézményeket, melyek a Társulat elhivatott küldetését felismerve támogatásukkal hozzájárulnak a versenyek sikeréhez.

A  Magyar Természettudományi Társulat  évről évre megrendezett magas  színvonalú, korunk legizgalmasabb, legidőszerűbb kérdésköreit feldolgozó  konferencia-sorozatai a magyar szellemi élet legkiválóbb személyiségeinek gondolatgazdag előadásai, a Társulat népszerű tanulmánykötet- és tudománytörténeti sorozatában megjelentetett remek  kiadványok meggyőzően  bizonyítják, hogy ez a nemes küldetés  az elődök kijelölte nyomsávon méltó módon folytatódik.

A mértéktelen  egoizmustól sújtott, csak az egyéni érvényesülést hajszoló, bonyolult és kiszámíthatatlan  világban fontos, hogy találjunk  időtálló, stabil  orientációs pontokat, ahol a közösség gyarapítása és gazdagítása jelenti a legfőbb vezérfonalat. A  Társulat tagjai önzetlenül, szabad idejük feláldozásával vállalnak és teljesítenek, ki-ki a maga szakterületén szolgálva a tudomány és a magas színvonalú tudományos ismeretterjesztés ügyét.

A nemes célok, a fontos feladatok, az elért eredmények és a kiemelkedő teljesítmények mindnyájunk számára  megbecsülésre méltóak.  A Magyar Természettudományi Társulat emlékezetes rendezvényei előadások, találkozások, kézfogások, ötletadó eszmecserék és távlatokat jelentő viták helyszínei.

A Magyar Természettudományi Társulat szellemi kincseivel és emberi példáival együtt Magyar Örökség, mely összeköti a magyarságot, az emberséget, a tudományt, s a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, de szellemi hatása –  kiadványai révén –  a távolabbi tájakon élő diaszpórában is érvényesül.

Tisztelet és nagyrabecsülés illeti mindazokat, akik időt, energiát nem kímélve a Magyar Természettudományi Társulat nemes céljainak elérését önzetlenül  támogatják, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ jobb és élhetőbb legyen.

Dr. Kubassek János

a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd) igazgatója

FRISSÍTÉS (10.29.): A Magyar Örökség szeptember 25-i díjátadóján a Tudományos Újságírók Klubjának tagját Kovács Sándort is kitüntették.