Karikó Katalin kapta a Bolyai-, kutatótársa Pardi Norbert pedig a Gábor Dénes-díjat

Karikó Katalin kutatóbiológusnak ítélték oda a 2021. évi Bolyai-díjat, míg kutatótársa Pardi Norbert biológus, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa vehette át a Gábor Dénes-díjat.

“Rögös út a tudományé, rögös volt az mRNS technológia útja is, amit ma az egész világ ünnepel” – mondta Áder János köztársasági elnök a Bolyai-díj pénteki átadóján. Karikó Katalin azt is megtanulta, hogy mit jelent egy kutató életében a mélypont és azt is, hogy aminek nincs azonnali haszna, később abból is lehet nélkülözhetetlen tudás – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Hozzátette: a kutató azt is megtanulta, hogy aki megszállottan ragaszkodik a maga igazához és hajtja a bizonyítás kényszere, annak előbb-utóbb igaza lehet. “Az mRNS-technológia immáron nemcsak egy magyar kutató vesszőparipája, hanem szerteágazó lehetőség a gyógyításban, a megelőzésben. Mi, magyarok, pedig büszkék vagyunk honfitársunkra, aki Magyarországról indulva jutott el szakmája nemzetközi élvonalába” – mondta Áder János. Mint hangsúlyozta, a Bolyai-díj Magyarország legnagyobb presztízsű tudományos díja. A haza, a szülőföld, a magyarok elismerése tudós honfitársaink nagyszerű teljesítményéért.

Áder János köztársasági elnök átadja a Bolyai-díjat Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológusnak, biokémikusnak, a szintetikus mRNS alapú vakcinatechnológia szabadalmaztatójának a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2021. december 17-én. MTI/Máthé Zoltán

Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: sikeres kutatás aligha születik türelem és kitartás nélkül, Karikó Katalin pedig nem kevés kihívással szembesült, legalább 24 pályázatát utasították el, de ezekre is úgy tekintett, mint amiből tanulni lehet.    Nemcsak méltán világhírű ember és kutató, hanem olyan személyiség, akinél jobb példaképet aligha tudnánk állítani a jövő kutatói felé – hangsúlyozta Szabó Gábor Karikó Katatlint méltatva, akinek a szabadalma alapján készült el 2020-ban a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer/BioNTech Covid-19- (Comirnaty) vakcina. Karikó Katalin az elismerés átvétele után nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a kuratórium tagjai őt tartották érdemesnek az ország legrangosabb tudományos díjára. A Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus örömét fejezte ki, hogy az MTA székházában vehette át a díjat, mivel mint felidézte, pályája az MTA-ösztöndíjtámogatásával indult el 1978-ban, akkor kezdte meg mRNS-sel kapcsolatos kutatásait az MTA szegedi kutatóközpontjában. A díjazott visszaemlékezett arra a kanyargós útra, amelyet 1978 óta megtett és amely visszahozta oda, ahonnan elindult. Mint mondta, reméli, hogy egyre több fiatal választja majd a tudomány művelését életcélul és egyre több kutató lesz majd, mert olyan sok felfedezni való van még a világban.

A Bolyai-díj idei kitüntetettje, Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója beszédet mond az elismerés ünnepélyes átadásán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2021. december 17-én. MTI/Máthé Zoltán

A kétévente odaítélt, most tizenegyedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén. A 100 ezer euróval (csaknem 37 millió forinttal) járó díjat tizenöt tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló – bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök.    Az első Bolyai-díjat 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, majd őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológus, Perczel András vegyész, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, valamint É. Kiss Katalin nyelvész. A legutóbbi díjazott Barabási-Albert László hálózatkutató volt 2019-ben.

A Bolyai-díj a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2021. december 17-én. Az elismerést idén Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója kapta. MTI/Máthé Zoltán

A Gábor Dénes-díj a magyar géniusz, a magyar alkotóerő teljesítménye előtti egyik legértékesebb közösségi elismerés – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédében. Köszönet érte a Novofer Alapítványnak a több évtizedes önzetlen, áldozatos és szakszerű munkájáért, amely a Nobel-díjas fizikus nevéhez illő rangot és súlyt teremtett a díjnak – tette hozzá.  Az eseményen részt vett Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus is, aki emlékeztetett arra, hogy tíz éve dolgozik együtt Pardi Norberttel, aki nélkül nem lenne vakcina. Nagy szerepe volt ugyanis abban, hogy a módosított mRNS milyen “csomagolásba” került, ő végezte az első kísérleteket, az ő publikációi hívták fel a figyelmet a vakcinára. A kuratórium Pardi Norbertnek azt a teljesítményét szeretné díjazni, amellyel tudását a gyakorlatba ültetni segítette – mondta Bendzsel Miklós, a díjat odaítélő Novofer Alapítvány kuratóriumának elnöke és a Tudományos Újságírók Klubjának tiszteleti tagja.  Jamrik Péter, a Novofer Zrt. elnöke, a díj alapítója laudációjában elhangzott: a kuratórium döntése alapján Pardi Norbert a Covid-19 ellen vakcinaként felhasználható mRNS kidolgozásához kapcsolódó, a nukleozid-módosított mRNS sejtekbe juttatására kidolgozott eljárásáért érdemelte ki az elismerést. Munkája eredményeit több szabadalom-bejelentésben és több mint 40 kiemelkedő jelentőségű tudományos publikációban ismertette.

Pardi Norbert biológus, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa (k) átveszi a külhoni Gábor Dénes-díjat Kövér Lászlótól, az Országgyûlés elnökétõl és Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológustól, biokémikustól, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójától az Országház Gobelin-termében 2021. december 17-én. MTI/Soós Lajos

Szöveg és fotók: MTI, Szegedi Tudományegyetem