Szakmai záró beszámoló

Projekt címe:	A Tudományos Újságírók Klubja alakulásának 25. évfordulója kapcsán a World Science Forum csatlakozó rendezvényeként megvalósuló konferencia
Kedvezményezett(ek)(*):	(1)Tudományos Újságírók Klubja
Projektvezető neve:	Dürr János
Projekt szerződött támogatási összege (Ft)	5.500.000,- Ft
Projekt szerződött saját forrásának összege (Ft)	0,-Ft
A projekt tényleges kezdési és záró időpontja (dátum):	2015.augusztus 1.- 2016. május 31.

A projekt célja

Az 2. ECSJ fő célja, hogy a tudomány népszerűsítésében jelentős szerepet játszó tudományos újságírók áttekintsék a szakma előtt álló nehézségeket, a legaktuálisabb kihívásokat, amelyek befolyással bírnak a tudománykommunikáció médiabeli helyzetére.

Különösen fontos a tudományos újságírásnak az etikai, hitelességi és minőségi kérdések megvitatása, melyekről a „Tudományos újságírás és a társadalom” című szekcióban volt szó. A tudományos újságírás függetlenségét manapság több faktor is veszélyezteti, ezekről is szó volt a szekció előadásai során.

A médiapiac változásai hátrányosan érintik ezt a területet, ezért meg kell vizsgálni, milyen személyes és intézményes modellek segíthetnek áthidalni a nehézségeket. Ezt a problémakört a ”Tudományos újságírók, mint vállalkozók” című szekció érintette.

Két további szekció két fontos tudományos témakör kommunikációs megoldásait járta körül, az első a fertőző betegségek, a második a klímaváltozással kapcsolatos viták médiabeli tükrözését tekintette át.

A szekciók során az előadásokon túl mód nyílt felkért hozzászólók véleményének kifejtésére is, a konferencia délelőtti és délutáni szekcióját pedig két rapporteur kísért végig, akik a rendezvény végén ismertették jelentésüket, melyet elküldtünk az European Commission Kutatási Főigazgatósásának is.

A konferenciát követő tanulmányutat az MTA új Természettudományi Kutatóközpontjában tartottuk meg, ahol a Központ megtekintésén és az egyetemeket, az Infoparkot, meg az EITI-t is tartalmazó tudományos-innovációs cluster rövid ismertetőjén túl meghívtuk a Wigner Központ, a KOKI, a SZTAKI, valamint az ELI projekt képviselőit egy-egy rövid prezentációra. A tanulmányút keretében egy beszélgetés is szerepelt Pálinkás József elnök úrral is a hazai K+F+I helyzetéről, lehetőségeiről.

A projektben vállalt eredmények bemutatása a projekt zárásakor

Az European Union of Science Journalist’s Associations (EUSJA) 2014-ben Koppenhágában az Euroscience Open Forum (ESOF) rendezvénye keretében indította az 1. Európai Tudományos Újságíró Konferenciát (ECSJ), melynek sikere nyomán úgy döntöttek, évente tartanak ilyen eseményt és a másodikra az EUSJA fennállásának 45. és a magyar tudományos újságíró szervezet, a Tudományos Újságírók Klubja alakulásának 25. évfordulója kapcsán, a World Science Forum csatlakozó rendezvényeként kerülhetett sor.

A konferenciára 2015 november 3-án, a World Science Forum megnyitója előtti napon került sor az MTA székházának Dísztermében. A program során a szakmát érintő legfontosabb témák megtárgyalásán túl egy új európai kezdeményezés, az EUSJA Innovation Network meghirdetésére is sor került.

Az ECSJ mintegy száz résztvevővel zajlott le, a jelentkező 128 újságíróból végül százan vettek részt, a vendégek Európa csaknem minden országából és az Egyesült Államokból érkeztek.

Az előzetesen meghirdetett program annak rendje és módja szerint nagy érdeklődés mellett lezajlott.

Az 2. ECSJ fő célja volt, hogy a tudomány népszerűsítésében jelentős szerepet játszó tudományos újságírók áttekintsék a szakma előtt álló nehézségeket, a legaktuálisabb kihívásokat, amelyek befolyással bírnak a tudománykommunikáció médiabeli helyzetére.

Különösen fontos volt a tudományos újságírás számára igen fontos etikai, hitelességi és minőségi kérdések megvitatása, melyekről a „Tudományos újságírás és a társadalom” című szekcióban esett szó. A tudományos újságírás függetlenségét manapság több faktor is veszélyezteti, ezekről is szó volt a szekció előadásai során.

A szekciók során az előadásokon túl mód nyílt felkért hozzászólók véleményének kifejtésére is, a konferencia délelőtti és délutáni szekcióját pedig két rapporteur kísérte végig, akik a rendezvény végén ismertették jelentésüket, melyet az EUSJA elküldött az European Commission Kutatási Főigazgatóságának is.

A konferencia segített az európai tudományos újságírók számára, hogy pozitív példákat kapjanak tevékenységük folytatásához és vitákat is generált, melyek új utakhoz vezethetnek a nyomtatott, az online és az elektronikus média területén a tudományos tematika megerősítése érdekében. A tanácskozáson tisztult a kép a Web2 hatására létrejött új médiabeli tudománykommunikációs formák (pl. blogok) helyéről és kapcsolatáról a hagyományos újságírással.

Az európai tudományos újságíró közösséget szétfeszítő viták a tudományos újságírás és az intézményes tudománykommunikáció viszonyáról különösen azóta váltak kényszerítő erejűvé, amióta egyre több újságíró vesztette el állását és tudománykommunikátorként volt kénytelen elhelyezkedni. A két párhuzamosan működő szakma együttélésének javítására is jó alkalom volt a konferencia. Ugyancsak erősítette az EUSJA szerepét az európai tudományos újságíró szervezetek körében.

A konferenciához csatlakozóan meghirdettünk egy tanulmányutat a résztvevő újságírók számára, amelynek keretében rövid áttekintést kaphattak a magyar tudományos eredményekről, illetve a Szegedre tervezett ELI projekt állásáról és terveiről. A programra a konferenciát követő nap délelőttjén a 73 jelentkezett újságíróból végül 42 résztvevővel került sor az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában.

Itt a Központ egyik laboratóriumának megtekintésén túl prezentációt tartott az MTA főtitkárának képviseletében a Természettudományi Főosztály vezetője, a Wigner Központ főigazgatója, a vendéglátó TTK főigazgatója, a Nemzeti Agyprogram témájában a KOKI vezető munkatársa, az ELI projektről a Szegedi Tudományegyetem rektora, továbbá az EIT igazgatója. (program csatolva) A tanulmányút keretében a programot egy élénk és sikeres beszélgetés zárta Pálinkás József elnök úrral is a hazai K+F+I helyzetéről, lehetőségeiről.

A programról számos média beszámolt és több online és print felületen esett szó mind a szakmai konferenciáról, mint a tanulmányúton elhangzott témákról, a magyar K+F+I helyzetéről. Ezek linkjeit megkapta az NKFI.

A tervezett, illetve ebből megvalósított célok, eredmények összevetése, differenciák indoklása

A konferencia remélhetően segített az európai tudományos újságírók számára, hogy pozitív példákat kapjanak tevékenységük folytatásához és vitákat is generál, melyek új utakhoz vezethetnek a nyomtatott, az online és az elektronikus média területén a tudományos tematika megerősítése érdekében. A tanácskozáson tisztulhat a kép a Web2 hatására létrejött új médiabeli tudománykommunikációs formák (pl. blogok) helyéről és kapcsolatáról a hagyományos újságírással.

A konferencián meghirdetésre kerülő EUSJA Innovation Network a tudományos újságírók újfajta kapcsolatrendszerét hivatott erősíteni az EUSJA keretén belül.

A konferencia rapporteur-i jelentései remélhetően eljutnak az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságához is, ahol az EUSJA szoros kapcsolatokkal rendelkezik és már négy EU projekt résztvevője. Ezek a tudomány médiabeli szerepéneke erősítését és a tudomány társadalmi kapcsolatrendszerének javítását célozzák.

A konferencia nyomán minden bizonnyal nagyobb figyelmet kap a tudomány tükröztetése a magyar médiában is és talán a külföldi példák és az itt lévő neves európai tudományos újságírók közvetlen hatást gyakorolhatnak a magyar kollégák munkájára.

A tanulmányút résztvevői minden bizonnyal érdekes képet kaphatnak a magyar tudományosság vezető műhelyeinek munkájáról, a hazai K+F+I helyzetéről, amit a külföldi médiában különböző cikkek és elektronikus anyagok tükröznek majd vissza. Ez nagyon jó lehetőséget nyújthat a WSF eseménye mellett a magyar kutatás külföldi népszerűsítésére is.