Már egy éve terveztem, hogy a Klub tagjait elviszem Paksra. Ez a program valósult meg, amikor június 22-én az újságírók egy csoportjával Paksra látogathattunk, köszönhetően a paksi szervező kollégáknak. A tudományos újságírás különböző területén tevékenykedő tagjainknak sikerült egy olyan területet bemutatni, amely mindegyikük életének fontos része, de így közelről megtapasztalták, hogy ami napi életükben természetes, az kiknek és minek köszönhető.
Idézem, ahogy ezt Hárfás Zsolt energetikai szakértő megfogalmazta blogjában: „Manapság teljesen természetes, hogyha felkapcsoljuk a villanyt, világos lesz a lakásban, a konnektorban mindig van áram. Működik a hűtőszekrény, a porszívó, a TV stb. Ezért aztán el sem gondolkozunk azon, miként is kerül az oda. Az átlagembert persze nem érdekli különösebben, hogy honnan jön az áram: szenet használó erőműből, atomerőműből vagy éppen megújuló forrásból, amíg viszonylag olcsó és mindig rendelkezésre áll. Pedig az, hogy miből nyerjük az energiát, az nagyon nem mindegy. Az életet kényelmessé tévő villanyáramot túlnyomórészt fosszilis energiahordozók elégetésével állítja elő ma is az emberiség. Ráadásul hiába az energiahatékonyság növekedése, az energiafelhasználás évről évre töretlenül növekszik. Végül is egyre több elektromos kütyüt használunk, sőt, elektromos autóból is egyre több fut az utakon. Gondoljunk csak bele: a szép jövő előtt álló villanyautózás mekkora többlet áramigényt fog generálni és ehhez mennyivel több szenet, földgázt éget majd el az emberiség? Miközben örülünk, hogy a jövő személyautói nem szennyezik a levegőt, nem veszünk róla tudomást, hogy a töltéshez használt áramot többnyire fosszilis energiahordozókból nyerjük. Áltathatjuk ugyan magunkat, hogy milyen jót teszünk a Földdel, ha elektromos autóba ülünk át, de ne legyenek azért túlzott illúzióink: világviszonylatban évente többen halnak meg a villanyautókhoz is áramot adó szenes erőművek okozta levegőszennyezés miatt, mint autóbalesetekben, és akkor még nem beszéltünk a klímaváltozás számlájára írható természeti katasztrófák – az egyre pusztítóbb trópusi viharok, áradások vagy éppen a kiterjedt erdőtüzek, a hőhullámok és a katasztrofális aszályok áldozatairól. Paradox helyzet: az emberiség a biztonságosan működő atomerőművektől inkább tart, mint a százezrek haláláért felelős füstöt okádó szénerőművektől. Hogy is van ez?”
Erre kaptunk válaszokat dr. Kovács Antal Paks I. kommunikációs igazgató igen érdekes előadásában. Magyarország energiaszegény ország. A hazai energiaszükséglet több mint 40%-át a Paksi atomerőmű biztosítja. Ehhez adódik még a hazai hagyományos erőművekben és a megújulók által előállított villamos energia. Emellett a magyarországi energiaellátáshoz legalább 50% importra is szüksége van. Kovács Antal előadásában bemutatta Paks I. történetét, a Fukusimai erőművi baleset után az erőművön elvégzett biztonságnövelő fejlesztéseket, a kapacitásbővítést, az üzemidő hosszabbítást. De az európai árampiac működéséről is részletes információt kaptunk.
A hazai villamosenergia-rendszerben lévő erőművek várható teljesítőképességének nagymértékű csökkenésével számolni kell, mivel élettartamuk lejár. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron és éjjel-nappal, folyamatosan villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más erőművet is kellene építeni. a hazai fogyasztók biztonságos ellátásának érdekében.
Dr. Kovács Antal előadását végén szinte záporoztak a kérdések a hallottakkal kapcsolatban. Az előadást követően Tóth Zoltán önálló tájékoztatási munkatárs vezetésével betekinthettek a TÚK tagok az erőmű működésébe és az Atomenergetikai Múzeum látványos és rendkívül érdekes kiállításába. Itt Enyedi Bernadett múzeumvezető különlegesen érdekes tárgyakra hívta fel az érdeklődők figyelmet. A látogatást egy pazar vendéglátás koronázta meg. A klubtagok folyamatos kérdésáradata még akkor sem csillapodott, de Tóth Zoltán végtelen kedvesen és fáradhatatlanul válaszolt minden kérdésre.
Vélemények:
„Nagyon örülök, hogy a látogatáson ott lehettem. Rendkívül érdekes és tanulságos kirándulás volt, sok új információval gazdagodtunk.”
„Köszönet a Paksi Atomerőműben tett kirándulás megszervezéséért. Számomra teljesen új terület “titkai” tárultak fel, és több olyan TÚK taggal volt alkalmam beszélgetni, akiket eddig nem is ismertem.”
„Amit kaptunk általad a ma napon (figyelmességet, rengeteg hasznos információt, a találkozás lehetőségét a legkorszerűbb technikákkal, kiváló idegenvezetővel stb.), messze meghaladta a várakozásainkat.”
„Bízom benne, hogy az útnak lesz még folytatása és el tudunk jönni még egyszer ide …..”
Tóth Éva
TÚK elnöke
Tudományos Újságírók Klubja 