Szántó Dávid István
2023. november 8-án lezajlott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) második közös pódiumbeszélgetése, amelynek ismét a Sajtóház adott otthont. A téma ezúttal a mesterséges intelligencia, azon belül is a ChatGPT volt, mivel novemberben lesz egy éve annak, hogy elindult világhódító útjára.
A két vendég Csepeli György, az ELTE egyetemi tanára, szociálpszichológus és számos hasonló témájú könyv szerzője, valamint Magyar Gábor, villamosmérnök, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének címzetes egyetemi tanára, korábbi tanszékvezetője voltak. A beszélgetést Palugyai István, a TÚK örökös tiszteletbeli elnöke, az EUSJA (Európai Tudományos Újságíró Szervezetek Uniója) küldöttje moderálta.
A vita első részében először meghatározták a mesterséges intelligencia lehetséges definícióit. Csepeli György egy nyelvi példán keresztül szemléltette azt, hogy a ChatGPT tulajdonképpen egy szinttel lejjebb tartózkodik a társadalomhoz képest, hiszen a nyelv teszi az embert emberré, mégis sokszor nem tudja eldönteni, hogy az adott dolgozatot bot vagy ember írta-e. Ezt követően érintették a november elején, Londonban lezajlott csúcstalálkozót, amely Magyar Gábor szerint nem hozott egyelőre érdemleges konszenzust.
A szakértők hosszasan taglalták a mesterséges intelligencia okozta problémákat. Csepeli György szerint az autonóm fegyverek, az állami megfigyelés és az én eltűnése jelentik a legnagyobb aggályokat. Magyar Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy számára érdekes az, hogy ma pont a vállalatvezetők hívják fel a figyelmet az MI veszélyeire. Kitértek arra a kérdéskörre is, hogy vajon mi lesz azok az emberekkel, akiknek a munkáját elveszik a robotok.
Az Európai Unió jövőbeni törvénykezésével kapcsolatban már ütköztették az érveket. Míg Magyar Gábor véleménye alapján kell egy olyan eszköz a kormányok kezébe, amely szabályozni, ellenőrizni tudja a mesterséges intelligenciát, hozzátette, hogy nem tudja, működőképes lesz-e ez. Azonban Csepeli György egyáltalán nem bízik ezekben a törvényekben, ennek kapcsán került említésre az anonimitás joga is.
A beszélgetés második felében a technológiákat érintették. A technológiákat ma még emberek irányítják, de vajon a különböző programok hogyan tanulták meg azt, amit ma tudnak? Magyar Gábor ezt a nagy nyelvi modell példáján keresztül vezette le. Először a statisztikai modelleket vették alapul, tulajdonképpen ezek alapján épülnek fel, ezt követi a tanítás folyamata. Többek között a ChatGPT is abból tanul, amelyet ő hoz létre. E program esetében az is elérhető, hogy az internetről csatoljon vissza információkat, ám ezt jelentős késéssel teszi. A szakértő itt arra is kitért, hogy modellvizsgálatok kimutatták, hogy ettől a visszacsatolástól össze is omolhat a rendszer.
A szakértők azokat a kérdéseket is megvitatták, hogy az MI által generált zene hogyan hat a szerzői jogokra. Kiemelték, hogy nem a humánus irányba terelik az embereket, hanem egy 1984-jellegű, orwelli társadalom felé. Abban egyetértettek, hogy amire a tudomány képes, abból a történelem is mutatja, minden megvalósul, de azt már az ember dönti el, hogy árt-e vagy segít-e ezzel a társadalomnak.
A beszélgetés végén mindkét vendég ismertette az általa vizionált jövőképet, amely nem minden esetben volt teljesen derűlátó. Csepeli György egyenesen úgy fogalmazott, hogy tönkre fog menni a civilizáció, mivel vannak olyan valós veszélyek – például a fenntarthatóság kérdése –, amelyet nem tudunk a mesterséges intelligenciával kivédeni. Magyar Gábor szerint teljes körben elterjed majd a szabályozás, milliárdok fogják használni a különböző rendszereket, de a szakértő víziója alapján azért meg fogják ütni az emberiség ingerküszöbét az MI hibái. Az utolsó percekben a jelenlévők is kérdezhettek a vendégektől és heves disputával zárult a beszélgetés.
Tudományos Újságírók Klubja 